Virginás Andrea

Virginás Andrea
Horváth László felvétele
Született	1976. július 7. (48 éves) Nagyvárad
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	esztéta, kritikus
Iskolái	Bolyai Farkas Elméleti Líceum (–1995) Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–2000)
Sablon • Wikidata • Segítség

Virginás Andrea (Nagyvárad, 1976. július 7.) nagyváradi irodalom- és filmesztéta, kritikus.

Életútja

Középiskoláit Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban végezte (1995), majd a BBTE-n szerzett magyar–angol szakos diplomát (2000); magiszteri fokozatot irodalomelméletből ugyanitt (2001), majd a társadalmi nemek szakcsoportjából a budapesti Közép-európai Egyetemen (2002), doktori címet angol irodalom- és kultúratudományból a Debreceni Egyetemen (2008).

Kutatói ösztöndíjak (Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíj, az Arany János Közalapítvány kritikai ösztöndíja, a Domus Hungarica ifjúsági kutató ösztöndíja, a Sapientia Kutatási Programok Intézetének ösztöndíja) birtokában 1998 óta részt vett több kutatási programban; 2002–2006 között óraadó tanársegéd volt a BBTE Újságírói Tanszékén, 2003-tól a Sapientia EMTE Fotó- és Filmművészeti Tanszékén; 2004–2006 között tanársegéd a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem angol nyelv és irodalom tanszékén, 2006-tól felmondásáig^{[pontosabban?]} főállású tanársegéd, majd adjunktus Kolozsváron a Sapientia EMTE Fotó-, Filmművészeti és Média Tanszékén. Jelenleg a BBTE egyetemi docense

Munkássága

Érdeklődési területe a kortárs irodalom, film és média, különös tekintettel az azokban kitapintható kánonokra, amelyeknek változásait, régi és új kánonok szembesülését elemzi; foglalkozik azokkal a változásokkal, amelyek a határokon túli magyar irodalom és a magyarországi irodalom szemléletében, egymásról és önmagáról kialakult és kialakuló képét illetően az utóbbi évtizedekben bekövetkeztek.

Első írása 1992-ben a marosvásárhelyi Tentamen diáklapban jelent meg, amelynek 1992–95 között szerkesztője is volt. Egyetemi évei alatt szerkesztette a Perspektíva c. kolozsvári diáklapot (1996–98), majd a Láthatatlan Kollégium folyóiratát, az Lkkt-t (1999–2001), 2002–2004 között a Filmtett szerkesztője volt.

Tanulmányait, cikkeit az általa szerkesztetteken kívül a Korunk, Látó, LélekJelenLét, A Hét, Székelyföld, Népújság, a szegedi Pompeji, a debreceni Hungarian Journal of English and American Studies és Debreceni Disputa, a pozsonyi Kalligram és Partitúra, a bukaresti FilmACT mellett a következő gyűjteményes kötetek közölték:

• Diskurzusok, perspektívák, relevanciák (Kolozsvár, 2001);
• Határon (Kolozsbár–Szeged 2002);
• Kegyesség, kultusz, távolítás (Kolozsvár, 2002);
• Köztes képek. A filmelbeszélés színterei (Kolozsvár, 2003);
• Álló és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről (Kolozsvár, 2004);
• Gender and the (Post) East-West Divide (Kolozsvár, 2004);
• Rodosz-tanulmányok (Kolozsvár, 2004);
• A nő mint szubjektum, a női szubjektum (Debrecen 2007);
• Film, kép, nyelv (Kolozsvár, 2007);
• Emlékezet és kommunikáció (Kolozsvár, 2007);
• Közép-Európa vándora. Beszélgetés Bodor Ádámmal (Bányai Évával közösen, Budapest, 2007);
• The Iconology of Gender. II. General­representation in Cultural Perspectives (Szeged 2008); Hosszúfény. Határon túli magyar írók antológiája (Budapest, 2008);
• World and Images on the Screen: Language, Literature, Moving Pictures (Cambridge 2008);
• Kik vagyunk és miért? Írások az identitásról (Stockholm–Budapest, 2008);
• Lepipálva. Tanulmányok a krimiről (Duna­szerdahely, 2009).

Társszerkesztője volt, Szabó Leventével, a Rodosz-tanulmányok 2003-as kötetének (Kolozsvár, 2004).

Önálló kötetei

• Crime Genres and the Modern-Postmodern Turn (Kolozsvár, 2008);
• Az erdélyi prérin. Médiatáj­kép (Kolozsvár, 2008. Ariadné Könyvek)
• Audiovizuális kommunikáció; Scientia, Kolozsvár, 2015

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Láng Zsolt: Az erdélyi prérin. Élet és Irodalom, 2008. november 14.
• Plájás Erzsébet: A krimi és a modern-posztmodern fordulat. Filmtett, 2008. december